Oroszok

Tudják, hogy a február 15-én Cseljabinszk felett becsapódott meteorit nem is az első Oroszországban!? Valószínűleg már nincs élő szemtanúja annak az eseménynek, amely a XX. század egyik legrejtélyesebb jelensége. Nyomait azonban mindörökre őrzik írott-, hang- és képi dokumentációk.

A hullámvasutat oroszul amerikai domboknak (ill. kis hegyeknek - американские горки), míg több más nyelvben, így a spanyolban (Montaña rusa), olaszban (Montagne russe) vagy éppen a franciában (Montagnes russes) éppenséggel orosz hegynek nevezik. Ez is a hidegháború egyik frontja lett volna? Aligha. Nézzünk hát a kulisszák mögé!

II. Katalin oranienbaumi szánkópályája és annak pavilonja

Az, hogy az oroszban amerikai hegyeknek nevezik a hullámvasutat, még érthető, hisz a tulajdonképpeni hullámvasút az USA-ban született, s széles körben ott terjedt el legelőször. A hullámvasútra John G. Taylor kapta meg a szabadalmat, s először Coney Island-en a brooklyni Nyulak (fél)szigetén (az elnevezés egyébként a holland Konijn Eiland-ből származik) lehetett kipróbálni 1884-től. Taylornál is ismertebb LaMarcus Adna Thompson neve, aki a továbbiakban több mint harminc újítást szabadalmaztatott, és több tucat hullámvasutat épített USA-szerte. De honnan az orosz hegy?

A világ legtöbb gyermekvasútját az egykori Szovjetunióban találtuk és a jelenlegi Oroszország területén is találjuk mind a mai napig. Az alábbiakban azt fejtegetjük, mi állhat ennek a hátterében, s eljutunk egészen a budapesti úttörővasútig is, aminek -azt hiszem, sokak nevében mondhatom - igazán örülhetünk, hogy egyáltalán megmaradt.

1932. Moszkva, Gorkij Park

Sokan vágynak Oroszországba, de a legtöbben még gondolatban is megállnak Moszkvánál. Pedig az orosz fővároson túl is számtalan kaland vár az utazóra. Nem kell mást tenni mint a Jaroszlávszkaja pályaudvaron felszállni a híres/hirhed Transzszibériai Expresszre! A végállomás az ország keleti határa, Vlagyivosztok, ami mindössze 9200 km oda, ugyanennyi vissza. Tizennégy nap múlva újra Moszkvában lehetünk.