Nézem Steven Segalt táncolni a lezginkát, nézem és leáll az agyam. Nem csak képletesen megáll az eszem, nem csak azt se tudom sírjak vagy nevessek. Hanem nézem, nézem, végtelenítve, és az elmém egy szappanbuborék formájában elhagyja a testem, egy kicsit még a szobában lebeg, aztán kipukkad és végleg tovaillan.

Nem rossz táncos pedig Steven, Depardieu-nél például egyértelműen jobb, nem hiába, no, harcművészet meg mozgáskultúra az mindig is volt, a lezginkát járni meg arcizmok nélkül is lehet. Igaz, Gerard meg Kadirovval együtt ropta, azért pluszpont jár akárhogy is vesszük, de táncosnak Segal jobb táncos.

>> a poszt folytatódik