Amikor a magyarok valami durvát és nagyot akarnak mondani, általában a lónak a szerszámát emlegetik. Oroszország nagy ország, nagyobbat szoktak emlegetni, konkrétan a rozmárét. És miután annyit hozzák szóba - a legtöbbször ebben a formában: "хрен моржовый", azaz a rozmár tormája - egy idő után maga a tárgy kultikus jelentőségre tett szert. Mivel a rozmárhímeknek van baculuma, vagyis péniszcsontja, a vadászok könnyen igazolni tudják, hogy igaz a hír: tényleg nekik van a legnagyobb.

Ezeket az általában 50-60 centis cuccokat trófeaként kiállítják, ajándékozzák, díszesen faragják. És a vadászok nem mások, mint az orosz viccek legendás hősei, a csukcsok. Szegény csukcsok nem jártak valami túl jól, a viccekben nekik az a hálátlan szerep jutott, hogy ők alakítják a legostobább, legsötétebb alakokat (szemben mondjuk a ravasz örményekkel és a gazdag grúzokkal).

Két csukcs vonszolja a hátsó lábánál fogva a levadászott rozmárt. Szembejön velük a geológus. - Csukcsok! Nehéz lesz így cipelni a rozmárt, az agyarai felszántják a tundrát mire hazaértek, inkább fordítva vigyétek, a melső lábánál fogva. - Tényleg, igaza van, forduljunk meg. Fél órával később: Dehogy volt igaza, most visszajutottunk a tengerhez.

Szerencsére a bárgyú vicceken túl egy komoly netes művész, Andrej Kuznyecov is feldolgozza a csukcs témát, az általa létrehozott kamu csukcs dialektus bevonult az orosz blogoszféra nyelvezetébe. És a képeit anélkül is lehet élvezni, hogy egy kukkot is értenénk belőle.

Íme egy dalocska, amely összefoglalja Csukcsföld három legfontosabb szerzeményét: bálnabajusz, rozmártorma és a Chelsea bajnoki címe. Utóbbi Csukcsföld 2000 és 2008 közötti volt kormányzója, Roman Abramovicsnak köszönhető.

A városi legenda szerint (köszönöm, Georgij) az orosz Írószövetség dísztermében ki van állítva egy rozmártorma, alatta a felirat: Az orosz íróknak a csukcs íróktól szeretettel. Csattanós válasz a bántó viccek évtizedeiért.