A Szulimov-kutyák a világ legjobb szimatú orosz hibridjei. Nevüket tenyésztőjükről, Klim Trofimovics Szulimovról kapták, aki kutatóként egyebek mellett az Aeroflot biztonsági szolgálatánál is dolgozott. Az ötlet 1975-re nyúlik vissza, az „ebek” viszont csak 2002-ben álltak szolgálatba a Seremetyevon. Nyenyec hajtókutyák, lajkák (tkp. eszkimókutya) és türkmén sakálok keverékei, s mivel még nem bejegyzett fajtáról van szó, ezért tréfásan sabakinak (шабаки) és salajkinak (шалайки, szóösszerántás az orosz sakál és kutya ill. sakál és lajka szavakból) is hívják őket. Kiváló a szimatuk, s elsősorban azért is „készültek”, hogy keresőkutyaként szolgáljanak a reptereken.

Vizsga közben

„Kinológiai szolgálat” ma már szinte minden nagyobb repülőtéren működik. Az áttörést az 1996-os év hozta, amikor egy New Yorkból Párizsba tartó repülőgép felrobbantása következtében 230 utas vesztette életét. A biztonsági intézkedések szigorítása céljából a speciális műszerek mellé hamarosan felsorakoztatták Amerikában a labradorokat, Németországban a németjuhászokat, Nagy Britanniában pedig a spánieleket. Oroszországban sem volt ez másképp: különleges kiképzésben részesült kutyafajták sokaságát állították hadrendbe, amikor valakinek eszébe ötlöttek Szulimov kutyái.



 A büszke "atya"

Szulimov ekképp jellemezte keverékét: „Kutyáimban ötvöződnek az akár -70 Celsius fokig munkaképes sarkköri szarvashajtó kutyák és a +40 Celsius fokot is könnyen elviselő sakálok képességei. Azt kell mondjam, ideálisak országunk számára.” A sakál szimata minden kutyáénál kifinomultabb, viszont nem szenvedheti az embert, mondhatni antropofób, s ami még inkább nehezíti a helyzetet tenyésztésnél: monogám. Ezzel szemben a lajka (A lajka szó hallatán mindenkinek a Szputnyik jut eszébe, azonban a világűrt megjárt ebnek csak a neve volt Lajka, fajtáját tekintve ő egy keverék volt.) arra lett kitenyésztve, hogy ne ijessze meg a szarvasokat, s az ember segítségére legyen, a vadászok védelmezői, munkatársai. Így esett a választás kettejükre, s tettek kísérletet a tűz és a jég egyesítésére.

A tenyésztés során olyan szívós egyedek is születtek, hogy egy alkalommal, szökésre adva a fejét, az egyik kutya kiugrott az ötödik (!) emeleti ablakon, majd földet érve sértetlenül állt odébb. Olyan esetről is beszámoltak, mikor egyikük egy két méter magas kerítésre felugorván, már-már macskához illő elegáns mozdulatsorral libbent végig a kerítés peremén. A tenyésztés során persze sok váratlan és addig előre nem jelezhető tulajdonság is megjelenhetett, elsősorban méret- és viselkedésbeli különbségek.



A nőstény sakálok könnyen elfogadták a kan hajtókutyákat, viszont a hímek rá se néztek a nem fajtájukba tartozó nőstény ebekre, így a tenyésztés folyamán a kan sakálkölyköket lappföldi hajtókutya táplálta, hogy bevésődjön a kutyákhoz való közeli viszony. Az egyszer keresztezett egyedek nehezen taníthatónak tűntek, így újból kutyával keresztezték őket, hogy a sakállakkal csak negyed részben álljon fel rokoni viszony. Az így született ebek rendkívül mozgékonyak, tanulékonyak voltak és kiváló szaglással rendelkeztek. Őket nevezték el Szulimov-kutyáknak. Ma már több alfajtájuk is létezik, például a spániel keverék:

Nem véletlen, hogy csak 2002-től kezdték őket alkalmazni, s hogy csak ekkor kerültek a köztudatba. Őket nevezték a terrorizmus elleni harc legújabb „biodetektorainak”. Az Aeroflotnak 25–30 fős „Szulimov flottája” van, akiket rendszeresen s igen nagy sikerrel alkalmaznak nem csak a csomagátvizsgálásnál robbanószerek és drog után kutatva (95%-os hatásfokkal), de tolvajok (az elkövetők nemét is kiszagolják!) kézre kerítésénél is. Ami a műszakot illeti, huzamosan kb. 40 percig képesek dolgozni, s farkuk leeresztésével jelzik, hogy fáradnak. Majd 20–30 perc szünet után elölről kezdik. Laboratóriumi körülmények között is felhasználják őket: kiválóan megbirkóznak a szagminták izolált elemzésével is. Ami a kutyák értékét illeti, az nem meghatározott, bár külföldön igen nagy érdeklődés övezi őket, hisz ott eddig nem koronázta siker a hasonló irányú kutatásokat. Talán éppen ezért, de a kutyák állami tulajdonban vannak és exportálásuk is komoly tiltás alá esik.

Kisfilm az ebekről: