A több háborút megélt Krím déli sarkában 1925-ben alapították meg a szinte újszülőtt Szovjetunió legnagyobb úttörőtáborát, melynek célja a tbc-s gyerekek üdültetése, majd az új generáció kiválasztottjainak felkészítése volt a kommunizmus építésének kiemelt feladataira. Az Artek a félsziget egyik legszebb részén fekszik, Gurzuf nevű településen, az Artek folyó mellett. Az artek jelentése vitatott, vannak tatár (különleges), ill. görög (medve-hegy melletti, kenyér) eredetre mutató magyarázatok. A tábor kiemelt nemzetközi szereppel rendelkezett: itt fogadták a szocialista országok delegációit, illetve a nagyvilág diplomatáit.

Látogatását tette itt többek között Leonyid Brezsnyev, Jurij Gagarin, Indira Ghandi, Otto Schmidt, Valentyina Tyereskova, a gyermekpszichológus Benjamin Spock, az olasz kommunista párt főtitkára Palmiro Togliatti.

A II.vh kitörése után az Arteket Sztálingrádba, majd az Altájba menekítették, ahol a Krímben nyaralt gyerekek szibériai társaikkal húzhatták meg magukat. A háború lezárása után Jaltán tartózkodó Churchill felesége meglátogatta az akkor újjáépülő Arteket, és katonai sátrakat adományozott. A kémtörténet izgalmas epizódja, hogy amikor Averell Harriman, amerikai nagykövet, az amerikai kormány nevében a jaltai konferencia egyezkedés idején egy csekket nyújtott át a tábor újjáépítésére, a válogatott úttörők egy különleges, értékes fákból készített amerikai címert nyújtották át tiszteletük jeléül. A címer többéven át díszítette az egymást váltó nagykövetek irodájának falát: később jöttek rá, hogy poloskát rejt, a szemben lévő ház adóvevője hullámain működött. A műveletet állítólag maga Berija vezényelte le, az artekeseknek fogalmuk sem volt az egészről.

Kép: Palmiro Togliatti Artekben, 1964 augusztusában.

Palmiro Togliatti, aki a szovjetbarátság mellett állt ki a hidegháború kellős közepén, többször látogatott el a Szovjetunióba, ahol már óvodai (Orljonok óvoda, 196o) látogatása során lenyűgözte a kollektív gyereknevelés gyakorlata. Az 1964-es, Artekben tett látogatása végzetesnek bizonyult: hirtelen rosszullét (a krími nagymeleg után hirtelen lehűlés jött) után elhunyt. Nevét megkapta az olaszokkal együttműködésben létrejött autógyár helyszínéül szolgáló város.

Indira Ghandi-ra és apja Nehru miniszterelnökre várva.

Indira Ghandi a Moszkvai Lomonoszov Egyetem és a Kijevi Sevcsenko Egyetem tiszteletbeli professzora, és számtalan utca viseli a nevét a mai napig. Indira Ghandi  apjával tett Artek-i látogatását ez a kis műremek is megörökítette.

Gagarin az Artekben.

Talán a legkülönlegesebb látogatás Samantha Smith amerikai kislányé volt 1983-ban. (aki levelet írt Andropovnak, hogy ne fenyegesse a világot háborúval, mire Brezsnyev meghívta a Szovjetunióba, hogy lássa, a szovjet emberek nem akarnak háborúzni, ld a posztot Samantha Smithről).

Az első alkalommal 8o gyerek üdülhetett itt: krimiek és legfőképpen moszkvaiak.

Kép: az első nyaralás az Artekben.

Hogy mi a jövő? Oroszország jelentős beruházásokat tervez az orosz turisták által eddig is kedvelt Krímbe, a kultuszminiszter hétfőn arra bátorította az oroszokat, hogy nyaralási terveiket nyugodtan igazítsák Krímhez. Abban az esetben, ha a háborút sikerül is elkerülni, akadályt jelenthet azonban, hogy Ukrajna megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat Oroszországgal, ezzel a szárazföldi közlekedés (ki tudja talán a helyi légi is), a tranzitátutazás lehetetlenné válik. Megoldást jelenthet a Kercsi-szoros és környékének infrastrukturális fejlesztése: a híd megépítése, az utak kiszélesítése, a legközelebbi, anapai reptér esetleges kibővítése.

A szomorú valóság azonban a legitimáció és annak hiánya a másik oldalon mégis csak exlex helyzetet, bizonytalanságot teremt. Az idei foglalások a tavalyiak felére estek vissza eddig. Mindenesetre az Oroszországi Kulturális Minisztérium a krími kormányzattal együttműködésben az Arteki gyermektáborba is tervez küldeni gyerekeket már idén. Az Artek hivatalos honlapján mind ukrán mind orosz állampolgárok részére van lehetőség az üdülésre, az árak mind hrivnában, mind rubelben meg vannak adva. A hrivnát 2o16-ig tervezik fizetőeszközként elfogadni a térségben. Hogy mi lesz a diplomácia jövője, az a nemzetközi erőviszonyokon múlik. Krím mindenestre hagyományosan a turizmusból él, a helyiek jövedelmét nagyban meghatározza hányan üdülnek ott.